Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Jáva utolsó hercege Kovácsy Tibor
Javaslat Kertesi Gábor
Javaslat Építő Pál [Révész Sándor]
Javaslat Építő Pál [Révész Sándor]
Javaslat Építő Pál [Révész Sándor]
Javaslat Építő Pál
Javaslat
Javaslat a sajtójog szabályozásának elveire Haraszti Miklós, Kis János, Kőszeg Ferenc, Nagy Bálint, Petri György
Javaslat egy kisebbségi világszervezet létrehozására Király Károly, Szőcs Géza
Javaslat társadalmi békeszolgálat bevezetésére
Jazz Sonatas Maloschik Róbert
Jazzhalhatatlanok – Billie, Roy és Dizzy Maloschik Róbert
Jedwabne eseménynaptár Pályi András
Jegenyék és a hold K. Kabai Lóránt
Jégszabadság Révész Sándor
Jegyárpótlás Alkonyi László
Jegyzet Hegedűs B. András
Jegyzet K. F. jegyzetéhez (Miskolczy László)
Jegyzetlen nap a könyvtárszobában Karafiáth Orsolya
Jegyzőkönyv Iván Kovács László kihallgatásáról
Jeladás a mélyből Ljudmila Petrusevszkaja
Jelcin érettségi vizsgája / Isten veled, első köztársaság (Horváth), (Kiss)
Jelcin „jobb–bal” ellenzéke
Jelcin, a szégyenlős népvezér K. I. [Kiss Ilona]
Jelek az út mentén Ivo Andric
Jelenetek egy háborúból Fényi Tibor
Jelenetek egy házasságból Pietsch Lajos
Jelenkor (mar-os) [Martos Gábor]
Jelenkor, 1994/1. Bán Zoltán András
Jelenkor-antológia, avagy a huszadvonal Bori Erzsébet
Jelenlétünk díja/Termeljünk jobb közérzetet! Lázár István
Jelentés Török Ferenc–Bognár Zsuzsa
Jelentés a végekről Endrődy Pál
Jelentés az MSZMP Politikai Bizottságának
Jelentésvázlat Jeruzsálemből Tatár György
Jelentve mind a Dunagate-ig Kőszeg Ferenc

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon