Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Vissza az alapokhoz Rostoványi Zsolt
Vissza az alapokhoz / Amerikai–japán kereskedelmi háború? / Vészterhes jó hír… [Neményi László]
Vissza az alapokhoz II. Rostoványi Zsolt
Vissza ’89-hez! Eörsi János
Vissza? Moszkvához? Vytautas Radzvilas
Visszaemlékezések
Visszaforgatókönyv Zolnay János
Visszakérő levél Szijj Ferenc
Visszalapozó Langmár Ferenc
Visszalépés, indulj! R. S. [Révész Sándor]
Visszapillantás – Solt Ottila születésének hetvenedik évfordulóján Kőszeg Ferenc
Visszarendeződés? Kiss Ilona
Visszaszorítás – keresztény módon [Kisbali László]
Visszhang – hangfogóval Vincze Péter
Viszontlátásra, Havel! Václav Havel
Viszonylagos viszonyok révész
Visztula, Moldva, Duna Vajna János
Vita a földtulajdonról Fertő Imre
Vita a magyar katolikus egyházban Kiszely Károly
Vita a „Fényes szelek”-ről
Vita az erkölcsről és a dogmákról, avagy hogyan kell a sorok között olvasni Heller Ágnes
Vita: Borsody István és a sváb kitelepítések Johann Till, Koncz Lajos
Vitairat a református egyházról Magyarországon ifj. Balog Zoltán
Viták az ügyészségről Hack Péter
Viták és tények a pharrajimosról, a roma holokausztról Bársony János
Vitézek, mi lehet (A ti huszadik századotok) Nyaranta Aranka–Telente Levente [Gács Anna–Csuhai István]
Vivátoz a nemes, tapsol a rabota Nyaranta Aranka–Telente Levente [Gács Anna–Csuhai István]
Vízeltérítés Gyurovszky S. László
Vizes blöff Fürj György István
Vízfolyás Fábián Erika
Vízi egyetem a Tiszán Fodor Tamás
Víziótlan világ / Vissza a globális víziókhoz! / Szegény emberek demokráciája nwa [Nagy W. András]
Vízlépcsőbe húzás Farkas Pál
Vízlépcsők helyett dr. Kovách Ádám [Lengyel László]
Vizsgálati fejlemények –lt [Solt Ottilia]
Vizuális zsúr a pesti télutóban Hajdu István

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon