Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Csak száz nap a világ Tamás Gáspár Miklós
Csak úgy történik… Langmár Ferenc
Csak – szó, szó, szó? Yehuda Lahav
Csakok és csalások Révész Sándor
Család-kétesítés (tállas)
Családegyesítés [Kőszeg Ferenc]
Családforma és kommunizmus Heller Ágnes, Vajda Mihály
Családi gazdaságok vagy ipari farmok? Fertő Imre
CSALÁDOM TÖRTÉNETE Demeter Ágoston
Csalárdság nélkül F. Havas Gábor
Csalifül révész
Csalimese Bábolnán Zádori Zsolt
Csalódni mindenütt lehet…
Csaltak a katonák? Ladányi János, Vargha Márton
Csanádi Judit (49) építész, díszlettervező
Csángó utca Tóth Krisztina
Csapataink harcban állnak… Gaál Gyula
Csapdában Tatár Sándor
Csapdában a Sivatagi Róka Pál Attila
Császárváros és Karl Marx Hof Locsmándi Gábor
Csatár (kőszeg)
Csatlakozás (Kertesi István)
Csatlakozásra váró városok
Csavargó művészet [Gosztonyi Ágnes]
Csehek a várószobában Andrew Stroehlein
Csehek és szlovákok Wroclawban – vágvölgyi –
Csehország: Hullámok hátán (T. P.) [Tálas Péter]
Csehország: Választások előtt Hamberger Judit
Csehországi tragigroteszk Szarka Zoltán
Csehov Cseresznyéskertje Szolnokon Karátson Gábor
Csehov és Gulág Nánay István
Csehszlovák Állambiztonsági Szolgálat (kőszeg)
Csehszlovákia és Magyarország Borsody István
Csehy Zoltán: A szöveg hermafrodituszi teste Bene Sándor
Cselekvési program és PR Z. J. [Zolnay János]
Cselovek, avagy a Kárpátok Bikácsy Gergely

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon